1922-ben V.I. Vernadszkij kifejlesztette a noosféra tanát, amelyben figyelembe vették az élő szervezet különböző kémiai elemekkel való kölcsönhatásának problémáját, amely "nyomokban" szerepel. Közvetlenül ezekhez az anyagokhoz a tudós nagy jelentőséget tulajdonított az életfolyamatoknak. Dr. Schroeder pedig azt állította: "Az ásványi anyagok még fontosabbak az emberi táplálékban, mint a vitaminok ... Sok vitamin lehet a szervezetben szintetizálni, de nem képes több szükséges ásványt előállítani, és önállóan eltávolítani a toxinokat."
A hiány és a felesleg ugyanolyan veszélyes
Számos kóros állapotot okoz a mikroelemek hiánya, feleslege vagy egyenlőtlensége az emberi szervezetben mikroelementusnak. Tanulmányok kimutatták, hogy az emberek mindössze 4% -a nem sérti az ásványi anyagcserét, és ezek a rendellenességek számos ismert betegség kiváltó oka vagy mutatója. Több mint 300 millió ember van a világon, például jódhiány van (különösen a radioaktív területeken). Ugyanakkor minden tizedik személy súlyos formában van, ami az intelligencia csökkenéséhez vezet.
Az emberi testben a nyomelemek számos biológiailag aktív vegyületben, enzimben, vitaminban, hormonban, légzőszervi pigmentben stb. Találhatók. A mikroelemek szerepe elsősorban az anyagcsere-aktivitásra gyakorolt hatás.
A legfontosabb a fontos
Az ilyen makronutriensek a kalcium, magnézium, kálium, nátrium.
A felnőtt test körülbelül 1000 g kalciumot tartalmaz, míg 99% -át a csontvázban helyezik el. A kalcium az izomszövet normál működését, a szívizomot, az idegszövetet, a bőrt, a csontszövet képződését, a fogak mineralizációját, a véralvadási folyamatokban, a sejtek anyagcseréjében való részvételt, a homeosztázisot támogatja.
A kalciumhiány okai: fokozott fogyasztás a stressz, magnézium, kálium, nátrium, vas, cink, ólom feleslegének következtében. Megnövekedett tartalma összefügg az idegrendszer betegségeinek kialakulásával, a hormonális egyensúlytalansággal. A kalciumban felnőtt emberi test napi igénye 0,8-1,2 g.
A testben lévő 25 g MAGNESIUM-ból 50-60% koncentrálódik a csontokban, 1% az extracelluláris folyadékban, a többi a szövetsejtekben. A magnézium részt vesz a neuromuszkuláris vezetés szabályozásában, serkenti a fehérjék, a nukleinsavak képződését, csökkenti a vérnyomást, gátolja a thrombocyta aggregációt. A magnéziumtartalmú enzimek és a magnéziumionok biztosítják az idegszövetben lévő energia és műanyag folyamatok fenntartását. A magnézium szintje befolyásolja a lipid anyagcserét. Hiánya álmatlanságot, hangulati változásokat, izomgyengeséget, görcsöket, tachycardiát okoz, növeli a stroke kockázatát. A magnézium igénye napi 0,3-0,5 g.
A legnagyobb mennyiségű ZINC megtalálható a bőrön, a hajon, az izomszöveten, a vérsejteken. A fehérje szintézishez, a sejtosztódás és differenciálódás folyamatában vesz részt, az immunitás képződését, a hasnyálmirigy-inzulin funkciót, a hematopoétist játssza, fontos szerepet játszik a reprodukciós folyamatokban. A cink képes védeni az érrendszeri endotheliumot ateroszklerózis és agyi iszkémia ellen. Ennek nagy mennyiségű vas hatása miatt zavart okozhat. A cinkhiány oka lehet a megnövekedett fogyasztás a beteg helyreállítási ideje alatt. A felnőtt cink napi igénye 10-15 mg.
A COPPER sok vitamint, hormonokat, enzimeket, légzőszervi pigmenteket tartalmaz. Ez az elem részt vesz az anyagcsere folyamatában, a szövet légzése folyamán. A réz felelős az erek falának rugalmasságáért, a csontok és a porcok szerkezetéért, az idegek mielinhurokjába, a szénhidrát anyagcseréjéhez - gyorsítja a glükóz oxidációját és gátolja a glikogén bomlását a májban. A rézhiány a lipid anyagcsere megsértésében nyilvánul meg, ami felgyorsítja az ateroszklerózis kialakulását. A rézhiányra jellemző a növekedési retardáció, vérszegénység, dermatosis, szürkülés, súlycsökkenés, szívizom-atrófia, melynek igénye napi 2-5 mg-ot eléri.
A felnőtt test körülbelül 3-5 g IRON-ot tartalmaz, amely részt vesz az oxigén, az oxidatív energiafolyamatok, a koleszterin-metabolizmus átvitelében, immunfunkciókat biztosít. A vas elégtelen hiánya csökkenti az enzimek, a fehérje-receptorok aktivitását, amely magában foglalja ezt az elemet, a neurotranszmitterek termelésének megsértését, a mielint. Általánosságban véve a szervezetben a vas-egyensúlytalanság hozzájárul a központi idegrendszerben a toxikus fémek fokozott felhalmozódásához. A felnőtt napi igénye 15 mg vas.
Az ALUMINUM felelős a kötő-, hám- és csontszövetek kialakulásáért és regenerációjáért, és arra is felkérést kap, hogy befolyásolja az emésztőrendszer és enzimek aktív működését.
A MARGANETS minden szövetben és szervben megtalálható, felelős a központi idegrendszerért, befolyásolja a váz kialakulását, képes immunválaszban részt venni, szövet légzési folyamatokban, szabályozza a vércukorszinteket. A mangán napi követelménye 2-7 mg.
A kobalt a B12-vitamin összetevője. Feladata a vérképzés stimulálása, a fehérjék szintézisében való részvétel és a szénhidrát anyagcseréjének ellenőrzése.
A szervezetünkben található fluoridok szinte mindegyike koncentrálódik a csontok és a fogak közé. A növekvő fluoridkoncentráció az ivóvízben 1-1,5 mg / l-ig, a kórisme kialakulásának kockázata csökken, és 2-3 mg / l-nél nagyobb fluorózis alakulhat ki. A fluorid bevitele az emberi szervezetbe napi 1,5-4 mg mennyiségben normálisnak tekinthető.
A SELEN számos olyan enzimben jelen van, amelyek a sejtek antioxidáns rendszerének részét képezik. A fehérjék, a lipidek és a szénhidrátok cseréjét befolyásolja, lelassíthatja az öregedést, megvédi a nehézfémek feleslegét. A szelén viszonylag magas koncentrációja a szem retinájában azt sugallja, hogy részt vesz a fényérzékelés fotokémiai reakciójában.
A "felhalmozódás", betegséghiányok betegségei
Korral sok mikroelem tartalom (alumínium, klór, ólom, fluor, nikkel) a szervezetben nő. Ez a "felhalmozódás" betegségeiben nyilvánul meg - Alzheimer-kór, Parkinson-kór, amiotrófiás laterális szklerózis kialakulása.
A korunk makro- és mikroelemeinek hiánya vagy feleslege nagymértékben az élelmiszer természete, amelynek során a tisztított, feldolgozott és konzervált termékek dominálnak, tisztítják és lágyítják az ivóvizet. Ehhez hozzá kell adni az alkoholfogyasztást. A stressz, a fizikai vagy érzelmi, szintén képes a szükséges makro- és mikroelemek hiányát okozni.
A mikrotápanyagok a szintetikus kábítószerek túlzott használatához is vezetnek:
- A diuretikumok kálium, magnézium, kalcium, nátrium-felesleg hiányát okozhatják;
- Antacidok, a Citramon alumíniumot tartalmaz, amely felhalmozódva hozzájárul az agyi érrendszeri betegségek és az osteomalacia kialakulásához;
- A fogamzásgátlók, az antiarrhythmiás szerek réz-egyensúlytalanságot okoznak az arthritis és az arthrosis lehetséges előfordulásával.
A mikroelemek szerepe az emberi szervezetben a klinikai gyógyászatban még mindig korlátozott. Bizonyos típusú anémia, vas, kobalt, réz, mangán készítmények hatékony kezelésére használják. Gyógyszerekként a bróm és a jód hatóanyagait is használják. Az idegrendszer betegségeinek kezelésére neuroprotektív gyógyszereket használnak, amelyek lényeges nyomelemeket tartalmaznak (hozzájárulnak a gyógyszerek hatékonyabb működéséhez és a károsodott funkciók helyreállításához).
FONTOS! A mikroelemek a vitaminok, az élelmiszer-adalékanyagok terápiás és megelőző komplexei közé tartoznak. De ellenőrizetlen vételük mikronutriens egyensúlyhiányt okozhat, amelyet az orvosok egyre inkább aggasztanak.