A nyelőcsővel kialakuló nyaki fistulák a primer bélcsőnek a nyelőcsőre és a légcsőbe történő tökéletlen hasadása következtében keletkeznek.
Klinikai tünetek
A klinikai tünetek az első étkezésekor a csecsemő születése után néhány órával jelentkeznek. Ezeket a nyelőcsőhiba egy változata határozza meg. A nyelőcső és a légcső közös falában, valamint rövid és széles fistuláris tanfolyam, közvetlenül az étkezés minden garatja után, amely súlyos légzési rendellenességeket, szekvenciálisan és hipoxiát okoz. Cyanosis jelenik meg. A későbbiekben éhgyomorodik az élelmiszer és a tüdőgyulladás. A paroxysmális köhögés kevésbé hangsúlyos, ha szondán keresztül táplálják. Ugyanakkor az élelmiszer nem fér hozzá a légi úton.
Olyan esetekben, amikor az élet első heteiben a gyermekek hosszú és keskeny, fanyar kurzusai vannak, a köhögés azonban úgy tűnik, de gyengén kifejeződik. Köhögési varázslatok ritkák. A végén azonban még a kis mennyiségű élelmiszer is belekerül a légzőrendszerbe, melynek következtében a köhögési támadások nehezebbé válnak, a légzési elégtelenség megnő és a tüdőgyulladás elkerülhető.
A nyelőcső fisztulájának diagnosztizálásához a leginkább informatív az esophagoscopy és az itraheobronchoscopy. Az esophagoscopia segítségével a lyukak és a habos nyálkahártya nyelőcsőjében az ovipozíció bejárati lyukát és a légbuborékok megjelenését láthatjuk. A tracheobronchoscopy segítségével a kis mennyiségű táplálék légzőrendszerében lévő fisztulákon keresztül történő lenyelés (szivárgás) észlelhető, a légcső kijutási helyén a légcső vagy hörgő nyálkahártya irritációja, színes módszerrel is fel lehet mérni a nyelőcső és a légúti traktus összekapcsolását a fistuláris úton. Ehhez színezze a csecsemő által fogyasztott folyadékot metilén kékre. A festék megjelenése a légzőrendszerben megerősíti a fistula jelenlétét.
Mind az esophagoscopy, mind a tracheobronchoscopy általános érzéstelenítéssel történik.
Ami a nyelőcső fistulájának radiológiai diagnózisát illeti, relatív diagnosztikai jelentőséggel bír. Először is, mivel a nyelőcsőbe bevezetett kontrasztanyagot alkalmazó vizsgálat, majd a belélegzéssel történő belépés a súlyos aspirációs tüdőgyulladás kialakulásához vezet (tüdőgyulladás jelenlétében a kontrasztvizsgálat ellenjavallt). Másodszor, a kontrasztanyag nélküli vizsgálat gyakorlatilag nem mutat fisztulát. Van egy közvetett módszer a nyelőcső tracheal-bronchiális fisztulák diagnosztizálására, ami a légzési elégtelenség klinikai tüneteinek és a tüdő állapotának összehasonlítása. Ehhez a tüdő röntgenvizsgálata. A tüdőszövetekben gyulladásos tünetekre utaló tünetek hiányában köhögés esetén a légzőszervi elégtelenség kialakulása fiatal gyermekeknél a nyelőcső-fistula jelenlétére gondolhatunk. Ha a gyermek már kialakult aspirációs tüdőgyulladást, akkor ez a diagnosztikai módszer nem igazán számít. Ezért a röntgenvizsgálatot gondosan kell elvégezni, szem előtt tartva a fentieket.
kezelés
A nyelőcső kezelése műtéti. A megfelelő sebészeti beavatkozás meggyógyítja a beteget. A késői operatív kezelésben a prognózist a bronchopulmonáris szövődmények jellege és időtartama határozza meg.
Egészséges növekedés!