Emlődaganatok jelei

Az emlőmirigyek tumorai széles körben elterjedtek. Legtöbbjük jóindulatú. Az emlőmirigyek bármilyen daganatos betegeire alapos vizsgálatot kell végezni. A "Az emlőmirigy daganatának jelei" című cikkben sok érdekes és hasznos információt talál magának.

Jóindulatú daganat

Az emlőmirigy jóindulatú daganata a fibroadenomák, ciszták és tályogok. Fibroadenoma - mirigye és kötőszövetből álló daganat. Gyakran fájdalommentes, de fájdalom-szindróma fordulhat elő, ha felgyülemlik a felesleges folyadék a mellszövetben. A fibroadenomák egyszerûek és többszörösek lehetnek. A mellszöveten belül mozognak, puha és rugalmas az érintésre. Az emlőrák cisztái egyszerre vagy többszörösen, kemények vagy lágyak lehetnek; általában tünetmentes, de fájdalmas lehet. Az emlőmirigy májeljei hiperémiás fájdalmas üregek, amelyeket tele töltenek; súlyos fájdalom kíséretében.

Mellrák

A rosszindulatú daganat általában sűrűbb az érintésre, szabálytalan alakú és kevésbé mozgékony, mint a fibroadenomák. Gyakran fájdalommentesek. A szomszédos bőrön felhajlások és fekélyek jelentkezhetnek. Az axilláris nyirokcsomók általában bõvítõdnek, néha a mellbimbókból foltok találhatók. Ha más szervek metasztázzák a tumort, olyan tünetek jelentkezhetnek, mint a hátfájás, fejfájás, dyspnoe és ascites.

Jóindulatú daganatok

Az emlőmirigy fibroadenoma kialakulásához hormonális tényezők társulhatnak. A ciszták gyakran előfordulnak a nullás nőknél, valamint a menstruációs ciklus megsértése ellen. A mell tályogok gyakran a Staphylococcus aureus (Staphylococcus aureus) baktériummal való fertőzéshez társulnak.

Mellrák

Az emlőrák kialakulásának fokozott kockázatával járó tényezők a következők: örökletes hajlam. Úgy gondolják, hogy az esetek 10% -ában az emlőrák genetikailag okozott. Jelenleg például ismert, hogy a BRCA 1 gén felelős a mellrákos esetek 30% -áért a 45 év alatti nők esetében; a petefészkek, a méh vagy az emlőmirigy elsődleges rákos megbetegedései; a menstruáció korai megjelenése; a 35 évesnél idősebb első teljes idejű terhesség; hormonális fogamzásgátlók szedése - a kockázatok enyhe emelkedése mellett, ami a befogadást követően csökken; hormonpótló terápia (hormonpótló terápia) (az ösztrogének kinevezése a menopauza megjelenése után) több mint 10 éve - növeli a mellrák kialakulásának kockázatát 50% -kal; a túlsúly a nőknél a menopauza idején; dohányzás több mint 30 éve; a Hodgkin-betegség sugárterápiája - ezek a nők nagy kockázatnak vannak kitéve.

Jóindulatú daganat

A fibroadenomák gyakoribbak a 30 év alatti lányok és fiatal nők körében. Az emlőmirigyek cisztái jellemzőbbek a 40-50 éves nők esetében. A mell nyálkahártyái elsősorban a szoptató nőkben találhatók.

Mellrák

A mellrák első helyen áll a nők morbiditásának szerkezetében. Ritka a fiatal nők körében, de gyakorisága folyamatosan növekszik az életkorral. Ha egy nőnek bármilyen daganata van a mellben, akkor alapos vizsgálat szükséges a kóros fókusz természetének meghatározásához. A vizsgálati terv magában foglalja az ultrahangot, a mammográfiás és aspirációs biopsziát, amelyben a tumor egy kis mintáját mintavételezik egy speciális tű használatával a későbbi mikroszkópos vizsgálat céljából.

Ciszták a mell

A cisztából kivont folyadékot mikroszkóp alatt is megvizsgálják. Sebészi biopszia szükséges lehet a végleges diagnózis megállapításához.

árnyékolás

A mammográfia korai stádiumban, 1 mm átmérőjű daganatméréssel képes kimutatni a mellrákot, mielőtt elkezdenek meghatározni a tapintást (1 cm átmérőjű). A mammográfia a leginkább informatív az idősebb nőknél, akiknek kisebb sűrűsége van a mirigyeinek. A mammográfiát minden 40 év feletti nő esetében 2 évente ajánlott. A kóros eredménnyel járó betegeket további vizsgálatnak kell alávetni. A mellrák terhelt családtörténetében a mammográfia 40 év eltelte után írható elő. A daganat természetétől függően sebészeti beavatkozást, sugárkezelést vagy kemoterápiát írnak elő. A különböző típusú jóindulatú daganatos megbetegedéseknél különböző kezelési módok léteznek:

Ha a daganat méretét növeli vagy szorongást okoz, akkor sebészi eltávolításra kerül.

Gyakran kiüríthetők lyukasztással. Relapszus esetén a cisztás sebészi kivágás lehetséges.

Bizonyos esetekben az antibiotikumok hatékony alkalmazása, például a penicillin-sorozat, de gyakran megköveteli a tályog megnyitását és elvezetését. A kezelés a daganat eltávolítását, valamint a visszaesések és metasztázisok megelőzését jelenti. Ha a tumor ösztrogénfüggő, akkor nagyon fontos, hogy az ösztrogénszintet gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel csökkentjük.

Sebészeti kezelés

A sebészeti beavatkozások közé tartoznak a tumor eltávolítása, az emlőmirigy részleges vagy teljes eltávolítása (mastectomia). Az axilláris nyirokcsomókat gyakran kivágják a metasztázis megelőzésére. A petefészek eltávolítása (oophorectomia) ajánlott az ösztrogén termelésének csökkentésére.

Sugárzás és kemoterápia

Most rendelkezésre állnak olyan hatékony kezelési módok, amelyek hosszabb ideig viszonylagos jólétet biztosítanak; például a ciklofoszfamiddal, metotrexáttal és az 5-fluorouracillal végzett kemoterápia 25% -kal csökkenti a premenopauzás nők halálozási arányát. Körülbelül minden ötödik fibroadenoma kezelés nélkül önállóan eltűnik, és csak néhány esetben tovább növekszik. A legtöbb fibroadenóma változatlan marad a menopauza megjelenése előtt, amely ellen gyakran felszívódnak. Körülbelül 1 10 emelkedett cisztában ismét kiürülnek, és az esetek 50% -ában egyetlen cisztával később egy újabb keletkezik. Különböző típusú emlőrák. A kezelési módszerek javítása az utóbbi években jelentősen csökkentheti a mellrákos halálozási arányt. A kezelés korai kezelése rendkívül fontos, mivel minél kisebb a daganat nagysága, annál kedvezőbb a beteg prognózisa. Az öt éves túlélési arány a 2 cm-nél rövidebb daganatos nők körében 90% -ra, 2-5 cm-re, 60% -ra nő.