Mitől függ az alacsony jövedelmű családok szociálpszichológiai állapota? Mi a státusza, sajátosságai, mi a különbség az alacsony jövedelmű családok között, és hogyan befolyásolja az anyagi erőforrások hiánya az egyén és családja számára? E kérdések megválaszolásához sok tesztelést és kutatást végeztek, az ilyen család képviselőinek különböző pszichológiai portréit tekintették. Most már sok tény, adat, elmélet és statisztika van, magabiztosan össze tudjuk állítani az ilyen családok portréit, megtanuljuk a sajátosságainkat.
Először nézzük meg a családban a boldogtalanság okait. Felfoghatja őket hirtelen, személyes okokból, előre nem látott helyzetekből vagy következetesen, ami valószínűbb. Az anyagbiztonság függ az egyes munkák elvégzésétől, az egyén által végzett munkától, személyes képességeitől a karrierépítésben, a célok felhalmozásában, a középpontban és az előrehaladásban. Az a helyzet, ahogy egy személy a karrierlétráján halad, függ a prioritásoktól, a társadalom és a környezet befolyásolásától is. Magunk el tud képzelni és rajzolni néhány párhuzamot, hogy megértsük a fentieket: egy személyt kétségtelenül befolyásolja barátai, kollégái és mindenekelőtt családja, szülei. Ha nem lennének képesek, és a hosszú, becsületes, alacsony fizetésű munka oldalára helyezték a hangsúlyt, akkor nagyon nagy a valószínűsége annak, hogy a gyermek ugyanazokat az értékeket kapja meg, és további életét és karrierjét a szülei "tervének megfelelően" haladja meg.
Szociális okok miatt fontos megjegyezni, hogy az anyagi helyzet nagymértékben függ az ország helyzetétől, anyagi szintjétől, az állampolgárok lehetőségeitől.
A munkanélküliségi ráta is fontos. Nem csoda, hogy a fiatal diákok, a jövő szakmájának megválasztása mindenekelőtt a munkanélküliség elleni garancia. Mindez az ország félelme és gazdasági állapota következménye, mert okkal feltételezhető, hogy a munkanélküliség hazánkban megfiatalodik.
A szegénységi küszöb a szegénységi küszöb. Ha a jövedelem alacsonyabb, akkor a család szegénynek tekinthető. A megélhetési költségek magukban foglalják a táplálkozás alapvető elemeinek költségeit, amelyek fontosak az egészség megőrzéséhez, valamint a közművek és díjak költségeihez. Ebből látjuk, hogy a szegény családokat folyamatosan az alapvető szükségleteik kielégítésével, a családjuk táplálására, a gyermekek nevelésére, a ruhák megvásárlására, a fény, a víz és a gáz fizetésére keresik ... Ez számos problémát és személyes problémát vet fel karaktert.
Először is, egy alacsony jövedelmű család egyénje elválik a társadalom többi részéből, a körülötte lévő világból. Mindez összehasonlításban van a szegény és jómódú egyének, külső arca gondjaival. Az alacsony jövedelmű család tagjai elkülönülnek egymástól, és nem érintkeznek velük. Ez a legtöbb esetben az enyhe autizmust, és még gyakrabban az alacsony önbecsüléshez vezet, ami szintén befolyásolja azt, ahogyan az ember küzd az állapotával.
Másodszor, az anyagi természetű problémákkal foglalkozó szülő egyre inkább elidegenedik a gyermekeitől. Az a vágya, hogy saját eszközeivel leküzdje a nehézségeket és problémákat, arra vezet, hogy a szülő valahogy elkerüli a család és a gyermeke nevelését. Ők viszont a figyelem, a szeretet, a szeretet és a gondozás hiányában szenvednek. Elkezdenek elhagyni, feleslegesnek érezzük magunkat, és az a felismerés, hogy nem tudnak segíteni, még tragikusabbá teszi állapotukat. Érdekes tény az, hogy korábban a szülők nem engedték meg gyermekeiknek a munkát, ösztönözve őket arra, hogy tanulmányozzák, és úgy vélik, hogy a kereset csak üzleti tevékenységük. De idővel és még inkább a mai világban a serdülők egyre nagyobb pénzt keresnek, és a szülők csak arra ösztönzik őket, hogy ezt tegyék.
Az alacsony jövedelmű családok egyik fontos jellemzője a vágy, hogy másokat hibáztassanak a szerencsétlenségekért. Szeretnek lenni vádlóként a düh és a körülöttük lévõ világ elutasításában. Ráadásul azok, akik már megpróbálták megváltoztatni állapotukat, de nem sikerült a terveikben, nagyon félnek, hogy ismét veszélybe sodorják magukat. Helyzetükből a legegyszerűbb az a döntés, hogy elvonják és elfogadják a környező világ elutasító álláspontjait. Az ilyen családok nehézségekkel küzdenek saját módon.
Fontos jellemzője a kezdeményezés, a passzivitás hiánya, a célok felállítása és elérése. Gyakran a viselkedés inerciális motívuma működik, ezek az emberek jobban dolgoznak a saját szakterületükön és keresnek egy fillért sem, mint hogy új ajánlatokat keresnek a piacon és kockázatokat vállaljanak, amelyekről nagyon félnek.
Ebből következik, hogy az alacsony jövedelmű családok szociálpszichológiai állapota nagyon alacsony. Ezek az emberek mindenben passzív szerepet töltenek be. Ne felejtsd el, hogy az apátiás hozzáállás a munkához, a gyerekek az apátsághoz vezetnek. Néha érdemes gondolkodni, és áttekinteni a cselekvéseinek terveit, irányítani agresszióját nem a környező társadalomra, a cselekvésekre, hogy jobbá tegye a család helyzetét.