Nyomásváltozás
A pleurális üregben enyhe negatív nyomás van nyugalomban. Ez az erő, amely a tüdőt a mellkasfalon tartja. Ha a nyomás pozitívvá válik, akkor a tüdõ rugalmas húzása távol tartja a mellkas falától, és a felszabadult tér tele van levegõvel (pneumothorax) vagy folyadékkal. A pneumothorax spontán és traumatikus. A spontán állapot a tüdő alveolusok és a zsigeri pleura törése. Elsődleges lehet, vagyis semmilyen tüdőbetegséghez nem társulhat, vagy másodlagos, ha a rés a betegség következményévé válik - például emphysema, krónikus obstruktív tüdőbetegség vagy tuberkulózis. A mellkasi kiterjedést okozó külső nyomásváltozás, például egy nagy magasságú repülés során, szintén előidézheti a pneumothorax kialakulását. Előfordul, hogy a törés helyén szövetszalag alakul ki, amely szelepként működik. Az inspiráció során megnyílik a "szelep", és a levegő beszívódik a pleura üregébe, amikor kifújja, lezárja, megakadályozza a levegőt a pleurális területen. Így minden belégzéssel a légtér térfogata növekszik. A tüdő és a mediastinum (az anatómiai tér a mellkas közepén helyezkedik el) a lézió ellenkező irányba mozdul el, megzavarva a normál tüdőt. A szívelégtelenség visszaesése és a szív kimenet csökken. Ezt az állapotot intenzív pneumothoraxnak nevezik.
tünetek
A spontán pneumothoraxban szenvedő beteg hirtelen fellépő légszomjat érez, amelyet mellkasi szúrt fájdalom kísér. A mellkasfal mozgékonysága az érintett oldalon korlátozott. A halláskárosodás hallatán (a mellkason hallgatva, általában sztetoszkóppal) a normálisnál csendesebb, és amikor megérinti, hallható a dobszerű árnyék hangja. Az intenzív pneumothorax mellett fokozódik a dyspnoe és a mediastinum elmozdulása, amely kimutatható a trachea pozíciójának meghatározásával a szegycsont jugularis vágása felett.
kutatás
A diagnózist megerősíti a mellkas röntgenfelvétele, amelyet teljes kilégzéssel végzünk. A kis pneumothoraxot néha nem diagnosztizálják, de nincs klinikai jelentősége. A kritikus helyzetben nincs idő a vizsgálatra, és az orvosnak a tünetek alapján kell diagnosztizálnia. Intenzív pneumothorax esetén, ha nem áll rendelkezésre időszerű kezelés, haláleset fordulhat elő. A páciens életének megmentése egy pleurális lyukasztás - egy cső vagy tű befecskendezése a pleurális üregbe a felesleges levegő eltávolítása céljából. Az orvosok intenzív pneumothoraxra utalnak a vészhelyzetekre. Segítség hiányában veszélyezteti a beteg életét. A pleurális üregben lévő nyomást csökkenteni kell úgy, hogy egy interkostális kanül vagy egy nagy üreges tű behelyezi a pleurális üregbe.
diagnosztika
Ha a páciens állapota gyorsabban romlik, akkor a súlyos pneumothorax jelenlétét kell figyelembe venni, és csak a klinikai adatok alapján kell megfelelő intézkedéseket tenni radiográfia használata nélkül. A mellkasfalba behelyezett tű a pleurális üregbe nyomást gyakorol, és megakadályozza a tünetek kialakulását. A kis térfogatú pneumotorax spontán gyógyítható. Ha csak minimális tünetek jelentkeznek, a tüdő recesszió nem haladja meg a térfogatának 20% -át, és a páciens üldöző életmódot vezet, célszerű korlátozni a páciens megfigyelését rendszeres mellkasi fluoroszkópiával a pneumothorax reszorpciójához. A legtöbb esetben a pneumothorax hat héten belül megoldódik. Ha a tünetek továbbra is fennmaradnak, a pneumothoraxot fel kell oldani, vagy a levegő beszívása üreges tűvel, vagy pleurális vízelvezetéssel. Az interkostális kanül a középső axilláris vonal mentén a pleurális üregbe kerül a negyedik vagy ötödik interkostális térbe, majd egy varrással rögzítjük. A kanült katéterrel egy kimeneti szeleppel ellátott és vízzel töltött tartályhoz csatlakoztatják. Amikor a cső a vízszint alatt van, a rendszer visszacsapó szelepként működik, és a levegő fokozatosan kiürül a pleurális üregből. Néha aspirációra van szükség a felesleges levegő eltávolításához. A tűn keresztül történő szívást úgy végezzük, hogy egy tűt behelyezünk a pleurális üregbe és levegőt szívunk be egy háromutas szeleppel. Ez az eljárás kevésbé traumatikus a beteg számára, és segít csökkenteni a kórházban töltött időt. Azonban csak kis pneumothorax esetén alkalmazható. Ha gyorsan eltávolítja a pleurális üregből nagy mennyiségű levegőt, akkor a mellkasban lévő folyadék felhalmozódhat, ami a táguló tüdő duzzadásához vezet. Előfordul, hogy a pneumothorax nem megengedett, mivel a zsigeri mellhártya nyitása nyitva marad. Ez az állapot bronchopleuralis fistula néven ismert. Ebben az esetben a hibát thoracotomiával (a mellkasi üreg megnyitása) vagy torakoszkópiával (minimálisan invazív technikával zárhatja le, amelyen endoszkópos eszközöket használnak a pleurális üreg megjelenítésére és helyreállítására). A pneumothoraxok 25% -a újra megismétlődik, és végleges sebészeti beavatkozást igényel. Nagy volumenű pneumothorax esetén a mellhártya elvezetése szintén hatástalan lehet. Ez akkor fordul elő, ha a páciens már a múltban kétoldali pneumothoraxot kapott, vagy olyan szakemberhez tartozott, amely nagyfokú (pl. Repülőgépes) kockázattal jár. Ilyen esetekben pleurodesis vagy pleurectomia végezhető. A pleurodesis célja a viszcerális és parietalis mellhártya megkötése olyan vegyi anyagokkal, mint steril talkum vagy ezüst-nitrát, vagy műtéti kaparás. A pleurectomia célja az összes megváltozott pleurális lemez eltávolítása, de jelentős hegesedéshez vezet.