A korai gyermekkorban létező játékformák fokozatosan elvesztik fejlesztési értéküket, és kicsit kicsit felváltják a képzést és a munkát. A tanításnak és a munkaaktivitásnak van egy bizonyos célja, ellentétben az egyszerű játékokkal. Önmagában az általános iskolás korú gyerekek játékai újakká válnak. Nagy érdeklődéssel a fiatalabb diákok érzékelik a tanulási folyamatot kísérő játékokat. Arra gondolnak, hogy segítségükkel ellenőrizni és fejleszteni tudják képességeit, vonzzák a lehetőséget, hogy versenyezzenek társaikkal.
Az általános iskolás korú gyerekek játékainak fejlesztése hozzájárul az önmegtartóztatáshoz és a kitartás fejlődéséhez, a gyermekek számára a célok és a siker sikere, a különböző motivációs tulajdonságok alakulnak ki. A fejlesztõi játék során a gyermek javítja az elõrejelzést, tervezést, megtanulja mérlegelni a sikerei esélyeit, és alternatív megoldásokat választ a problémák megoldására.
Az általános iskola minden oktatási tevékenysége elsősorban a pszichológiai folyamatok fejlődéséhez, az egész környező világ tudásához - ösztönzi a gyermek érzelmét és észlelését.
Az általános iskolai gyerekek nagy érdeklődéssel tanulják meg a világot, nap mint nap felfedeznek valami újat. Az észlelés önmagában nem történhet meg, itt is fontos a pedagógus szerepe, amely naponta tanítja a gyermeket arra a képességre, hogy nem csak gondolkodni, hanem figyelembe venni, nemcsak hallgatni, hanem hallgatni. A tanár megmutatja, mi az elsődleges, és ami másodlagos, a környező objektumok szisztematikus és szisztematikus elemzésére utal.
A tanulás folyamatában a gyermekek gondolata óriási változásokon megy keresztül. Az egész világ észlelését és emlékezetét rekonstruálják - ezt a kreatív gondolkodás fejlesztése megkönnyíti. Nagyon fontos, hogy kompetens módon befolyásolja ezt a fejlesztési folyamatot. Az egész világ pszichológusai mindenképpen kijelentik a gyermek gondolkodásának minőségi különbségét a felnőttektől, és hogy fejlődésével csak az egyes korszakok jellemzőire vonatkozó ismeretekre és megértésre van szükség. A csecsemő gondolkodás korán megmutatkozik, mindig, amikor előtte valamilyen feladat merül fel. Ez hirtelen felmerülhet (gondoljon például egy érdekes játékra), vagy egy felnőttből származhat, kifejezetten a gyermek gondolkodásának fejlesztése érdekében.
Nagyon általános nézet, hogy egy kisgyerek létezik a világban - fantáziái világa. Valójában azonban a gyermek képzelőereje fokozatosan fejlődik, mivel némi tapasztalatot szerez. Nem csak a gyereknek van elég élettapasztalata, hogy elmagyarázzon valami új dolgot, és először éljen vele az életében, és saját módján magyarázza meg. Ezek a magyarázatok a felnőttek gyakran váratlanul és eredetiek. De ha megpróbál egy különleges, konkrét feladatot felvenni (valami, amit feltalálni vagy összeállítani), akkor sok elveszett róla - elutasítják a feladatot, vagy kreatív kezdeményezés nélkül hajtják végre - ez nem érdekes. Ezért fejleszteni kell a gyermek képzelőerejét, és a fejlesztéshez a legalkalmasabb kor az óvodás és a fiatalabb iskolás.
A játék és a tanulmány azonban két különböző tevékenység. Sajnálatos módon az iskola nem annyira teret enged a játékfejlesztésnek, hanem egyszerre megpróbál bármelyik junior iskolában megközelíteni bármilyen tevékenységet egy felnőtt szemszögéből. Az iskola valamennyire alábecsüli a játék szervezésének nagy szerepét. A játékoktól a komolyabb tevékenységekig ugrásszerűen éles - átmeneti formákkal kell feltölteni ezt a szakadékot, előkészíteni a leckét, vagy elkészíteni a házi feladatokat. És az iskola és az otthoni szülők fontos feladata az, hogy az átmenet legegyszerűbb legyen.