A felületeket szerves talajtakaró alatt vagy laza, tiszta gyomirtó állapotban kell tartani, egy méterrel a sor (törzs) sorától. A fennmaradó vízfelület a zöldségtermesztés, a burgonya vagy a földigiliszták építéséhez használható a fák jó termesztésének kezdetéig. A következő években a korona perifériájához tartozó védőövezet (barbel-csík) laza gyomirtó állapotban van.
Az első évben nem szükséges további növénytermesztés. Ha a nyár folyamán a fa nem egyesíti a leveleket, de még mindig életben marad (ahogy gyakran történik a körtével), meg kell őrizni és segíteni kell a télen. A következő évben látni fogod, hogy az üzem normálisan fejlődik.
A talaj befagyasztása előtt a gyümölcsfák kötődnek vagy különleges emulziót kapnak. A heveder megbízhatóan védi a törzseket a napégés ellen. Az alsó részen a kötőanyagot talajjal megszórjuk, hogy a rágcsálók ne tudjanak behatolni a belsejébe, ahol a mezei nyulak elterjedése esetén a fa teljesen vagy csak a szárral van összekötve, és a koronát emulzióval kezelik. Ne dobja a mérgezett csalétket a kertbe, ez vezet a madarak halálához és sok hasznos állathoz.
Talajművelés
Mint már említettük, a sorban és sorban a talaj a jó termés megkezdése előtt (5-7 évig) laza és tiszta állapotban van, és az első 3-4 év gyökértermését szerves talajtakaró alatt tartják. A lombkorona alatt sugárirányban nyolc-tíz centiméter mélységig lazulnak, a korona határai tizennyolc és huszonkét centiméter között vannak. A közeli árpa szerves talajtakaróban való tartása folyamatosan nem követ, mivel serkenti a gyökerek felszíni fejlődését. A jövőben a gyümölcstermesztésre szánt teljes terület eltávolítható, vagyis évelő fűfélék keveréke, amely lóhere és füves fűből áll. A gabonafüvek közül a gyökértelen növényeket javasoljuk: bluegrass, rétfű, kecske, nyársorrú legelő, borbot, timothy fű és gyökérmentes búzagrász. A keverék 5-6 növényfajból állhat. E célból gázkeverék is alkalmazható. A nyár folyamán a 12-15 cm-es növekedésig terjedő növényzetet szisztematikusan aláássák, és a tömeg a helyén marad, vagyis egy sod-humusz alom jön létre. A kertben lévő talaj tartalmú Sod-humus rendszer nem gátolja a gyümölcsfákat az öntözés során, elősegíti a tárolás során a gyümölcsök jobb színezését és tárolását, javítja azok ízminőségét, növeli a gyümölcsöknek a betegségekkel szembeni ellenállását.
Trágyázó trágyázás
A gyümölcstermesztést a talajban lévő tápanyagok gazdaságos kiadása jellemzi. Ha a fák ültetését az ajánlásoknak megfelelően hajtják végre, további műtrágyák nem járulnak hozzá az első két jó gyümölcshez (5-7 évig). A műtrágya alkalmazásának szükségessége akkor merülhet fel, ha a fő és a félig bázikus ágak éves növekedése 40-50 cm-nél kisebb, ilyen esetekben az aktív lőnövekedés időszakában a növényeket ásványi műtrágyákkal (15-20 g) vagy magas nitrogéntartalmú szerves trágyákkal kell táplálni (fél csirke trágya hígítva 8-10 válás, a szálkerék négyzetméterenként). A műtrágyákat bemélyedik a kútba vagy a hornyokba, majd öntözik és fellazítják a talajt. A nitrogén műtrágyákat azonban nem szabad magától értetődőnek tekinteni. Ezek természetesen biztosítják a hajtások jó növekedését, ugyanakkor csökkenti a téli állóképességet, ebben az esetben a 70 cm-nél hosszabb hajtások lerövidülnek úgy, hogy a korona nem túlságosan elárasztódik, vagyis megállítja a túlzottan terméketlen növekedést.
A gyümölcsfák talajából elidegenedett élelmiszerelemek - gyümölcsök és részben vágott ágak, ha nem égnek a helyükön, és nincs hamu. A költségek egy tonna gyümölcs 3,0-7,0 kg, foszfor - 1,6-3,0 kg, kálium - 4,0-7,5 kg. A hozamtól függően a tápanyagok eltávolításra kerülnek, az ion a talaj nitrogén és foszfor-kálium műtrágyák feltöltéséhez szükséges szint, figyelembe véve a felhasználás együtthatóját. Amennyiben szerves trágyát vezetnek be, akkor figyelembe kell venni a szerves trágyák nitrogéntartalmát, foszfor-káliumot is. Számos kutató észrevételezte az ásványi műtrágyák alacsony hatásfokát öntözés nélkül.
A műtrágyák bevezetésének számos módja létezik. Az ültetvények állapotától függően a trágyázás fő módja, a gyökér és a levéltrágyák használata ajánlott.
Az alapvető módszerrel szerves és ásványi műtrágyákat, növényi hamut, melioratív anyagokat vezetnek be. Minden kertterületen kívánatos kombinálni a megtermékenyítést a talajműveléssel, ami mélyebb gyökérbe helyezést biztosít a talajban, növeli a növények ellenállását szélsőséges körülmények között. A korona peremén lévő sor egyik oldalán, a vízen kívül, a hatodik és nyolcadik évig 40-60 cm szélességig és mélységig árokot vezetnek be, a talaj felső rétegét az alsó rétegektől elkülönítve tárolják. A kálium műtrágyák 20-25 grammot és foszfortartalmú műtrágyákat tartalmaznak - 10-15 grammot négyzetméterenként. Ha hamut vezetnek be, akkor a kálium-műtrágyák felére vagy teljesen csökkentik.
A foszfor-kálium műtrágyák becsült éves dózisa a gyümölcsfa táplálásának egész területére 3-szorosára emelkedik, és az árokról kivett felső termékenységre öntik. Itt szervetlen műtrágyákat adnak hozzá, 5-89 kg négyzetméterenként és melioratív anyagokat (mész, gipsz, ml, stb.) Felesleges mennyiségben. Nitrogéntartalmú műtrágyákat alkalmaznak 20 g / négyzetméterenként. Minden műtrágyát alaposan össze kell keverni a talajjal és árokba kell ömleszteni, az árokban lévő keverék kissé tömörödik. Az árok töltetlen részét talajréteg borítja. Ez a betakarítás után azonnal megtörténik. Két vagy három év elteltével a fák egy másik oldalát hasonló módon kezelik. Az ilyen öltözködés 5-6 évig biztosítja a növények normális táplálását. Ezen időszak végén hasonló feldolgozásra kerül sor. Így fokozatosan mélyen termesztik a talajt a gyümölcsfák alatt, a növények normális táplálását és a műtrágyák leghatékonyabb felhasználását.
A műtrágyák folyékony alakú hidrodrillák, valamint feszítővas vagy speciális fémrudak (száraz vagy folyékony viszkózus) segítségével készült kutakból készülhetnek. A 15-20 cm mélységű nitrogén műtrágyákat évente 15-20 cm-es mélységben alkalmazzuk, a homokos talajok esetében pedig a törtszám 1/3-át - a kora tavasszal a havasodás után, 1-3 - a hajtások aktív növekedésének fázisában és a betakarítás után 1/3-nál. A termékeny és kohéziós talajjal rendelkező területeken a korai tavaszi időszakban a nitrogén műtrágyák kiszámított normájának felét vezették be, a másik felét a betakarítás után. A foszfor-kálium-trágyázás és a trágya évében a betakarítás után a nitrogénműtrágyák teljes normáját adják hozzá, a nitrogén helyett a habarcsot be lehet vezetni a baromfi és a molybogó üreges és szilárd formájába.
Az ültetvény eltávolítása után 5-7% karbamid-oldattal kezeljük. Az ilyen kezelés javítja a növények őszi nitrogén táplálékát és csökkenti a megbetegedéseket.
A műtrágyák nem megfelelő felszíni alkalmazása.
Jó vasurozhaya!