Leírás.
Clover rét (piros) a hüvelyesek családjától. A Clover egy évelő növény, mely 50 cm magasságot ér el, magja gyökér, kifejezett elágazással. A virágok gömbölyű nagy, sötét lila vagy rózsaszínű fejek. A gyümölcs egy ovális egymagvető bab. Július-augusztusban virágzik, a gyümölcs augusztus-szeptemberben érlelődik.
Hazánkban mindenhol megtalálható az európai övezet északi és erdőterületén, az Urálokban, Szibériában. A virágokat gyógyászati nyersanyagként gyűjtik össze, amelyet levágnak vagy levágnak a fej aljához közeli kocsány maradványai nélkül. Szárított lóhere padlásokon, szabadban a lombkorona alatt, ügyelve arra, hogy a nyersanyagok ne szárítsák ki, mert a túlsavart fej gyorsan összeomlik. Tárolja száraz, sötét helyen.
Összetétel és hasznos tulajdonságok.
A lóherefej a következőket tartalmazza:
- illóolaj,
- glikozidok (izotripolin és trifolin),
- trifolizin (gombaellenes tulajdonságokkal rendelkezik),
- aszkorbinsav,
- alkaloidok,
- gyantaszerű anyagok,
- a B csoportba tartozó vitaminok,
- karotin (a testében A-vitamin képződik),
- zsíros olajat,
- szerves savak (szalicilsav és kumarinos),
- az A-biokinon (Q10 koenzimet tartalmaz, amely elősegíti az energiatermelést a szöveti sejtekben),
- izoflavonok.
A levelek pigmenteket és aszkorbinsavat tartalmaznak.
A vörös lóhere összehúzó, tónusos, allergiaellenes, daganatellenes, antiszlerotikus, kiürítő, gyulladáscsökkentő, antibakteriális, vizelethajtó és helyreállító tulajdonságokkal rendelkezik. Ezen kívül a lóhere rét kiváló mézes növény.
Alkalmazás népi orvoslásban.
A vörös lóhere számos gyógyszeres kezelést talált az orvostudományban:
- tónusos és helyreállító eszközök - a vitaminok és egyéb biológiailag aktív anyagok forrása - beriberivel (a vitaminok hiánya), a súlyos megbetegedések helyreállítása utáni átvitelét követően, a test védelmi funkcióinak (immunitás) fokozására, vérszegénységre (C-vitamin forrása, amely elősegíti a vas jobb felszívódását);
- antibakteriális, expectoráns - a megfázás, az alsó és a felső légúti betegségek megbetegedései;
- hasmenés esetén csillapító;
- diuretikum a szív- és érrendszeri betegségekben, valamint bármely más olyan betegségben, melyet ödéma jár;
- Diuretikus, antimikrobiális és gyulladásgátló szerek - különböző vesebetegségek;
- külsõ orvoslási lehetõség fürészekhez, fagyásokhoz, gõzös sebekhez, égésekhez lotionok formájában;
- daganatellenes szer tumoros formációkban az összes lehetséges lokalizációban;
- allergiaellenes szer - bronchiális asztma, scrofula (exudatív diatézis) és egyéb allergiás bőrbetegségek;
A hagyományos orvoslás receptjei.
A piros lóhere otthon az alábbiakat főzheti:
- Belső használatra történő infúzió:
egy evőkanál apróra vágott nyers nyersanyagot öntsünk egy pohár forró vizet, 15-20 percig ragaszkodjunk a törzshez, majd töltsük fel ugyanarra a szintre, és fél órával étkezés előtt, naponta háromszor fél pohárig;
- Külső használatra történő infúzió:
Pontosan ugyanúgy főznek, csak 2 evőkanál. l. 1 csésze forró vízhez;
- tinktúra:
4 evőkanál. l. növényi virágok öntsük fél hígított tiszta alkohol vagy vodka, ragaszkodnak 10 nap sötét helyen, majd törzs. A kapott tinktúrát naponta háromszor kell venni 1 evőkanál. l. fél órával étkezés előtt;
- Belső használatú bűz:
egy teáskanál apróra vágott nyers nyersanyag öntsünk egy pohár forró forró vizet, forraljuk 5 percig, hűtsük le, hogy naponta négyszer egy st. l. ;
- Külső használatra szánt baktérium:
4 evőkanál. l. tápláljunk fél liter meleg forrású vizet, főzzük 10 percig egy kis tűzön, majd hűtsük le, az így kapott leves szűrőt használjuk folyadékként vagy külső eszközként a sebek mosásához;
- kenőcs:
negyed egy pohár tört friss virágot öntsünk egy pohár vizet, helyezzük egy vízfürdőbe egy lezárt tartályban és pároljuk addig, amíg egy viszkózus tömeget nem kapunk; majd szűrjük és keverjük ugyanolyan térfogatú kenőcsalapon;
- Lóhere mint helyreállító eszköz:
Tejet, lóherefejeket forralunk egy negyed órára.