A leginkább független gondolat mindig kapcsolatban áll a gyakorlatunkkal egy koncepcióval, egy bizonyos élményt tartalmazó szóval. A koncepció kialakulásának folyamata az óvodás korban kezdődik, és ezt a platformot a korai gyermekkorból készítik. A tapasztalat általánosabbá tétele és annak szóban való kifejezése fokozatosan történik a gyermekben.
A modern szakemberek szerint a korai és az óvodai korban a gyermek gondolkodásmódja három szakaszban halad: vizuális-hatásos, az élet első, második és harmadik évének gyermekei számára jellemző; vizuális-figuratív gondolkodás, és később fogalmi gondolkodás.
Vizuális alakú gondolkodás - amikor egy gyermek láthatja az összes gondolatot cselekvés közben. Például egy kétéves kisgyermek például játékot lát, például magasan áll egy polcon. A játék eltávolítása érdekében a gyermek elviszi a székét és eltávolítja azt. A vizuális-hatékony gondolkodás magában foglalja a gyakorlati problémák megoldását. Ez a gyermek azonnali tevékenysége. A fenti példában az idősebb gyerek ugyanezt fogja tenni, de sokkal ügyesebb. Ez azt sugallja, hogy a vizuális-hatásos döntés más formákat ölt a korral, de egyáltalán nem tűnik el. Az óvodás korú gyermek már tudja megoldani az élet problémáit az ismeretei alapján, és cselekményeinek következményeit felismerve. Így a gyerek tovább fejlődik.
Annak ellenére, hogy meghatározzuk a gyermek gondolkodásának fejlődését, ez még mindig egyetlen folyamatos folyamat. A gyermek vizuálisan hatékony gondolkodásának kialakításával hozzájárulunk a beszéd és a fogalmi gondolkodás fejlődéséhez.
A vizuális-effektív gondolkodás fejlesztésének feltétele az érzelmi kommunikáció a felnőttekkel szemben.
A gyermek gondolkodás korai fejlődése játékokban, kommunikációban és didaktikus tevékenységekben történik. A fiatal gyerek gondolkodása mindig összefüggésben áll azzal, hogy megtalálja a cél elérésének lehetőségét. Például egy 5-6 hónapos gyermek nem szándékosan rendezi ki a pelenkát, míg fokozatosan a játék nem a gyermek mellett van. Néhány hónap alatt a gyermek már szándékosan felhúzza a pelenkát, hogy megkapja, amit akar.
Ha a baba 6-7 hónapos, a csörgő, amelyhez a gyermek nem tud eljutni, megkötheti a szalagot. A gyermek több kísérlet után elkezdi húzni a játékokat a szalag mögött. Többször ismételheti ezt a gyakorlatot, megváltoztatva a játékot, hogy a gyerek érdekesebb legyen. Egy olyan korban, amikor a gyermek már felkel és jár, egy másik játék érdekes lesz. Általában a gyerekek ebben a korban szeretek dobni a játékokat a padlóra, és nézni õket, és mi történik velük. Tudod kötni egy játékot az egyik végén a szalag vagy gumi, amely a gyerek szeret, és csatolja a másik végét az igazgatótanács az arénában vagy a gyermekágy. Így a gyermek képes lesz arra, hogy húzza az elhagyott játékot a gyermekágyba, és ismételje meg a cselekvést egy dobás. A szalag ebben az esetben a gyermek számára a cél elérésének eszköze.
10 hónapos kortól speciális osztályok végezhetők a gyermekkel. Üljön a gyermekre egy gyermekülésre, és tegye a játékot előtte, hogy ne érje el. A gyerek valószínűleg eléri a lányt, nem ér el, és érdeklődéssel néz. Ezután csatlakoztassa a színes szalagot a játékhoz, és tegye vissza a gyermek előtt. A gyerek azonnal húzza a szalagot és húzza rá a játékot. Ismételje meg ezt a gyakorlatot többször, változtassa meg a játékokat és a szalag színeit. Amikor a gyermek megoldja ezeket a problémákat, akkor bonyolítja a játékot. Helyezzen egy játékot a bögrébe, és tegyen egy színes szalagot a bögre gyűrűjébe, és tegye a szalag mindkét szalagját a baba előtt. Ahhoz, hogy egy csészét egy játékkal kapjunk, a gyermeknek a csúszó szalag mindkét végén húzni kell. A 11-12 hónapos gyermek könnyen megoldja ezt a problémát. Ha azonban a baba nehéz lesz, akkor mutasd meg magadnak, mit kell tennie, és a kölyök boldogan ismételni fogja.
A legfontosabb dolog ezeknél a feladatoknál az, hogy a gyerek szalagot (pelenka, kötél, rugalmas) használ a céljai elérésének eszközeként. A gyermek számára ez a gondolkodás elemi kultúrája. Az a tapasztalat, amelyet a kölyök az élet első évéből halmoz fel, ilyen egyszerű feladatok megoldására, hozzájárul a mentális fejlődéséhez.
A gyaloglónak mindig gyakorlati problémákat kell megoldania. Ugyanakkor nem mindig lehetséges hasonló problémák megoldása bizonyos tárgyak (szalagok, pengék, stb.) Segítségével. Amikor a játék az asztal túlsó oldalán fekszik, a gyermek egyszerűen megkerülheti és elveszi a játékot. Komplikálódik ebben az esetben neki a feladat - egy szék labirintusának felépítése, találja meg a kívánt tárgy elérési útját.
A gyermek és a felnőtt közötti kommunikáció folyamatában különleges viselkedés alakul ki. Például egy gyerek látja, hogy a kívánt objektum fekszik, de valamilyen okból nem tudja megtenni. Ebben az esetben leggyakrabban a baba a felnőttre néz, elérheti a kívánt objektumot és hangokat hangosan intonál. Az idősebb gyermekek "adni" fognak mondani.
A gyermek, akivel a szülők kevéssé érintkeznek, nem tud megfelelően kezelni a felnőtteknek szóló kérelmet, és megszervezi magatartását. A gyermekek problémáinak megoldására való képesség nemcsak a cselekvésekben, hanem a kommunikációban is kialakul. Ha a tárgyat érintő problémák megoldásához célként kell elérni az objektumot, akkor célként való kommunikációként bizonyos viselkedést kell használni.
Csak a felnőttekkel való folyamatos kommunikáció feltételei esetén a gyermek megtanulja, hogyan viselkedjen a tárgyakkal és viselkedési normákkal. A szülők megadják a gyermeknek a módját, hogy kölcsönhatásba lépjen az objektumokkal, hozzon létre feltételeket a baba élményének megismeréséhez, gondolkodásmódjának fejlesztéséhez. A gyermek gondolkodásának fejlődésében fontos szerepet játszik tevékenységének kognitív irányultsága, a gyakorlati tudás felhalmozása, melyet tárgyakkal és játékokkal játszanak. A tapasztalat felhalmozódása és általánossága a különböző cselekvésekben tárgyakkal, az emberekkel való kommunikáció módjaival, és hozzájárul a gondolkodás átalakulásához a vizuális-hatásos, a gyermek korai életkorában rejlő, vizuális-figuratív és fogalmi módon - az óvodában és az iskolai életkor.