Prófétai álmok: az igazság és a fikció

Alvás - egy közös jelenség, sőt, mindennap mondhatjuk. De ha megpróbálja pontosan meghatározni ezt a jelenséget, kiderül, hogy a feladat nem könnyű feladat. Minden ember megadja az alvás definícióját, és nem valószínű, hogy két hasonló választ találna, akár száz embert is megkérdezni. Úgy tűnik, hogy a tudósok olyan sokáig tanulmányozták a kérdést, hogy pontos meghatározást kell megfogalmazni és rögzíteni a magyarázó szótárakban. De még ez sem teljesen igaz. Mind az interneten, mind a szótárakban sokféle értelmezés létezik, de egyikük sem ad átfogó képet a titokzatos folyamatról. Prófétai álmok: igazság és fikció?

Véleményünk szerint az álom egy olyan eseménysorozat, amely egyszer velünk történt, egyszerűen csak a legszokatlanabb és váratlan sorrendben gyűjtik össze őket. De ez mindig így van? Ebben meg kell értenünk. Minden modern tudomány azt állítja, hogy nincsenek prófétai álmok, és az úgynevezett próféciák csak véletlenek és semmi több. Azonban az ókori történelemben sok utalás van az ilyen prófétai álmokra. Így például nem ismert a példabeszéd arról, hogy Julius Caesar felesége milyen profetikus álmot látott halálának előestéjén. Felhívta a férjét, de nem hallgatta meg a tanácsát, amiért az életével fizetett.

A prófétai álom is jelentős szerepet játszott az Augustus császár sorsa sorsában. A prófécia egy álomban jelent meg a barátjához és a császárhoz, aki a prófétai álmokban hitt, időben elhagyta a szállását, ami megmentette őt a pusztulásból.

Azonban nem minden tudós tagadja meg a prófétai álmok létezését. A francia tudós Camille Flammarion kiadott egy könyvet, amelyben nagy mennyiségű történetet mesél el a prófétai álmokról. Flammarion úgy gondolta, hogy vitathatatlan tényként kell elfogadnia a prófétai álmok létezését. Leírta a bennünk lévő különleges látás létezését, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megnézzük és halljuk anélkül, hogy a hétköznapi érzékek segítségére lennénk. A lélek e belső látás segítségével képes érzékelni a távolban előforduló eseményeket, és megjósolni a jövő eseményeit.

Számos példa van mind a történeti irodalomban leírtakra, mind a korabeliek esetében, amikor egy előzmény vagy egy álom megmentette az embereket a halálból. Tehát mielőtt a híres Titanic hajózott volna, tizennyolc utas utasított vissza. Megmagyarázták viselkedésüket a rossz előrelátással, ami kísértette az utolsó napjaikat. Beleértve az öt utas látta a megfelelő álmokat, és a felesége az egyik elhagyott készített egy rajzot, amely ábrázolt egy süllyedő hajót.

Bekhterev akadémikus nagy figyelmet fordított a prófétai álmok tanulmányozására. Egy Vinogradov nevű gyakorló orvossal együtt, aki jó barátja volt, Bekhterev tanulmányt végzett. Vinogradov négy évet töltött azzal, hogy megbeszélje a betegeket, megpróbálja kideríteni, vajon vannak-e prófétai álmaik. Az eredmény, amit a tudósok kapott, fenomenális volt. Az életükben legalább egyszer megfigyeltek közel fele profetikus álmokat látott. Természetesen Vinogradov csak súlyos bizonyítékokat tartott, és nem vette figyelembe nem hiteles történeteket. A háború miatt azonban a tudósok nem tudtak egy könyvet közzétenni a kutatásuk eredményeiről.

Most a világban számos hipotézis áll a prófétai álmok természetéről. Az egyikük bioenergetikát mutatott be. Azt állítják, hogy az alvás során az emberi tudat elveszti kapcsolatát a valósággal. Ebben az állapotban az emberi test képes információt szerezni a külső környezetről, amelyet a nooszférának neveznek. Az emberi agy elvonja a szükséges információt a nooszférából, de nem mindenki képes rá.

Egy másik hipotézist szerzők azok a neurológusok, akik azt állítják, hogy egy személy agyában alvó állapotban a nap folyamán felgyülemlett információ feldolgozásra kerül. Ezt az információt elemezzük és összekapcsoljuk a már a tudatalattiban. Így az álmok alapján egy személy elemezheti és megváltoztathatja viselkedési szokásait.

Ezen elméletek ellenzői azzal érvelnek, hogy valójában ezek az álmok nem prófétaiak, hanem csak a már megtörtént események tükrözését jelentik. Lehetséges, hogy igazuk van. Freud például például azt hitte, hogy az álmok semmilyen módon nem tudják megjósolni azokat az eseményeket, amelyek még nem történtek meg. Az álmok Freud szerint a tudatalatti mélyéből jöttek hozzánk, de nagyon torz formában. Különböző emlékek keverednek, a gondolatok vizuális képekkel vagy különböző szimbólumokkal való helyettesítését. Gyakran álmok tükrözik a vágyakat, amelyeket egy személy szégyell és tudatosan elnyomja, és eszméletlenül küldi őket. Az alvás alatt az ember nem irányítja a gondolatát, és a titkos vágyak kitörnek, és különböző álmokba töltik. Gyakran előfordul, hogy amikor egy személy felébred, már nem emlékszik az álmaira, és nem is tudja a jelentésüket és a tartalmukat.

Prófétai álmok: igazság és fikció? Mondani egyértelműen, vannak-e prófétai álmok, és mi az álmok jellege most, valószínűleg senki sem. Az emberi természet rejtélyét még megoldani kell.