Agresszió az óvodás gyermekeknél

A gyermekek agressziója releváns a jelenben. Annak ellenére, hogy a pszichológusok és pedagógusok számos agresszív akciót és fajtát mutatnak ki, az iskoláskorú gyermekek kegyetlensége nem csökken, ami a családi nevelés fő oka.

A születéstől kezdve a gyermek elsajátítja a körülötte lévő világot, és megpróbál kommunikálni a társadalommal az első hónapban, amikor boldog mosollyal találkozik anyjával. A szóbeli beszéd hiánya miatt a gyermek gesztusokkal és jelekkel tanul, hogy elmondja a szeretett embernek az egészségi állapotát.

Mosolyogva, séta, lelógó, csendes mozgások egy tollal igazolják a baba jó hangulatát. Miközben sikoltozik, a kezek és lábak éles mozdulata, hisztérikus sírás, nyafogás, később a haj felé húz, karcolás, csípés beszél a gyermek kellemetlenségeiről vagy fájdalmairól.

A szülők reakciója a gyermek viselkedésének kettős:
  1. azonnali teljesítése a kívánt.
  2. elhanyagolása.
És ez és a másik akció rossz, mert az első elkényeztetéshez vezet, a második erősíti az agressziót, a félelmet és az emberek közömbösségét. Egy kisgyermek megtanul felismerni egy felnőttet, így emlékszik a szülők reakciójára ezekre vagy más cselekvésekre.

A szülőknek a baba agresszív akciói esetén a következőket kell tennie:
  1. megérteni a sikoltozás és a sírás okát.
  2. azonnal megszüntesse az okát gyermek fájdalma vagy betegsége esetén.
  3. szenvedélyek esetén a gyermek figyelmét más dolgokra helyezi át.
  4. csendes állapotban, hogy elmagyarázza a kölyök játékos formában, vagy könyvek szerint az erkölcstelenség az agresszív viselkedés.
A baba növekedésével folyamatosan meg kell magyarázni az erkölcs és az erkölcsi nevelés szabályait és normáit. Például, az anya sírása, kiabálása vagy a hat hónapos kisbabák rángatózásakor csak a fiú akcióit erősíti meg, aki mindent megtesz a játékért.

A gyermek bármilyen destruktív cselekvésénél nyugodtan kell reagálni, erőszakos érzelmek nélkül, beszélni az áldozat érzéseiről és tanítani a helyes magatartást. Ebben az esetben mondja meg, hogy édesanyám fáj, amikor a haját megverte, hogy megbánja a múmiát, a fejét simogatja, és hangsúlyozza, hogy a szülő figyelmét más módon kell vonzani.

Szükség van folyamatosan és figyelmen kívül hagyni a gyermekeket a társadalmi normákra, különösen, hogy megmagyarázzuk a gyermek látókörébe vonzottakat. A gyermekharcokat vagy a felnőtt részegséget azonnal meg kell magyarázni egy hozzáférhető nyelvvel, és nem hagyják figyelmen kívül, vagy később.

Vigyázzon, hogy a gyermek ne vegye ki kegyetlenségét és agresszióját állatokra, növényekre vagy élettelen tárgyakra. Folyamatosan beszéljen nemcsak az áldozatok fájdalmának állítólagos érzéséről, de mindenképpen tegyen példamutató viselkedésmintát.

A verbális kommunikáció megteremtése után megismerheti a baba aggressziójának pontos okait, és kiküszöbölheti annak megjelenését. Különösen fontos, hogy a negatív érzelmeket, a kényelmetlenséget és a feszültséget ne vezesse a tudattalan szintre, ezért szükség van a harag és a félelem elfojtására.

Például segítsen egy kisgyereknek, hogy felszabadítsa a haragot a fizikai erőfeszítéssel, a hangos hangon a szívből, egy újság riporzásával. Az idősebb óvodásszal a játékot játszhatod "És te annyira vagy ...", mikor labdát dobott, egymásnak állatokkal, növényekkel, bútorokkal, először negatív színezéssel hívta egymást, majd továbblépett az érzelmes meleg és ragaszkodó szavakra.

A gyermekek agressziójának legfőbb oka a szülői szeretet hiánya, a figyelem, a szeretet és a gondolkodás képtelensége, a másokkal való kommunikáció. Ezért a gyermeket folyamatosan dicsérni kell és értékelni kell, még az engedetlenségre is büntetni, ezért az ő elégedetlenségére kell összpontosítania a rossz magatartása miatt, nem pedig a gyermek személyiségén. És tanítson óvodászt is, hogy megismerje, játsszon és kommunikáljon más gyerekekkel és felnőttekkel.

Így az iskoláskor előtti gyermekek agressziója szituatív és nem ellenséges, míg a felnőttek helytelen oktatása és személyes példája tudatos agresszív cselekvés kialakulásához vezethet.