Ilyen esetekben ne azonnal rohanjon pánikba, jobb, ha több napig gondosan megfigyelheti a gyermeket. Figyelnie kell a következőket:
- milyen időintervallum van a lenyelés után regurgitáció;
- milyen mennyiségben;
- mi a tej konzisztenciája a regurgitáció után?
- milyen gyakran egy nap, amikor a baba felpattan;
- hogyan érzi magát a nap folyamán.
Csak miután megválaszolta ezeket a kérdéseket, elkezdhet következtetéseket levonni.
Tehát a regurgitáció problémája elsősorban a gyermekeknek az élet első évében rejlik. Az oka annak, hogy a csecsemők kissé felgyülemlik a szülés után.
Az első és a leggyakoribb a túlzás. Ez a helyzet jellemző azoknál az anyukáknál, akiknek sok teje van, és olyan esetekben is, amikor a baba nagyobb szívóhatással rendelkezik. Rendszerint a regurgitáció közvetlenül étkezés után következik be, és nem tejzavart. A regurgitált tej mennyisége kicsi, kb. 2-3 evőkanál. Ezekben az esetekben a gyermek jóléte gyakorlatilag nem változik, vidám, aktív és súlyt ad. Az ilyen regurgitáció elkerülése érdekében javasolt múmáknak ajánlott az etetés szabályozása, az adagolás közti rövidebb időközönként és a szopogatott tej mennyiségének ellenőrzése az adagolás előtt és után történő mérésnél.
A második ok az aerofág. Ez akkor fordul elő, amikor a baba elfogyasztja a levegőt. A levegő bejutása a gyermek gyomor-bélrendszerébe:
- helytelen etetési technika;
- ha a gyerek mohón, széles, nyitott szájjal eszik.
Az aerofágia okozta regurgitáció elkerülhető számos szabály betartásával:
- minden egyes etetést megelőzően a gyermeket a hasra kell helyezni;
- ha szoptat, győződjön meg róla, hogy a baba nem fekszik ki a mellre egy kifolyóval;
- ha a gyermek mesterséges táplálásban van, akkor figyeljen arra, hogy a mellbimbó teljesen tejes legyen;
- a takarmányt félig függőleges helyzetben kell elvégezni;
- Minden etetés után tartsa a babát függőlegesen, amíg az egész levegőt el nem engedik a baba étkezési útjáról;
- Szükség van továbbá arra is, hogy kizárjuk a hasi üregben a túlzott nyomást okozó szűk csorbulást.
A harmadik ok a baba emésztőrendszerének éretlensége. Rendszerint a gyermek születése idején az emésztőrendszer nem teljesen alakult ki, sok szerv még nem fogadta el a felnőtt felnőtt pozícióját és formáját, ez pedig visszatetszést okozhat. Csecsemőknél:
- Egy rövid, a felfelé mutató tölcsérre emlékeztető nyelőcső, simított szűkületekkel;
- a gyomor bejáratánál a nyelőcső és sphincter alsó izomfájdalmának gyengesége;
- a gyomor kis térfogata és alakja golyó formájában, majdnem függőleges elrendezés; az izmok éretlensége, amely a nyelőcsőn keresztül elősegíti az ételt;
- amelyek nem felelnek meg az emésztőrendszer összetételének normáinak.
Ez a leggyakrabban gyermekek regurgitálódása nem aggodalomra ad okot, és maga is idővel jár, mert az emésztőrendszert folyamatosan javítják.
A negyedik ok különböző patológiák. A csecsemõ emésztõrendszerének patológiái, amelyek a regurgitációt okozzák:
- a nyelőcső a hasba szorul;
- a hasi szervek mozgó része a mellkasi üregbe.
Ezekben az esetekben a független széklet hiánya gyakran társul a regurgitációhoz. Ezeket a kórképeket sebészeti úton eltávolítják. A regurgitáció oka ételallergia, mind a mesterséges táplálékban lévő gyermekekben, mind a csecsemőknél. Ha a csecsemő anya ragaszkodik a hipoallergén táplálékhoz, és a mesterséges anyák hypoallergén keverékeket használnak, minden rendben lesz. A regurgitáció allergiás oka az emésztőmirigyek éretlensége és az immunrendszer hiányossága. Csak az orvosi ajánlások szigorú betartása képes megbecsülni ezt a betegséget. A súlyos szüléssel és terhességgel összefüggő idegrendszeri betegségek, valamint a morzsa agyában is károsodott a vérkeringés. Az ilyen gyermekeket a következők jellemzik:
- az áll és a tollak remegése;
- általános szorongás;
- egyéb neurológiai eltérések.
A regurgitáció neurológiai jellege esetén szükség van egy gyermekgyógyászati neurológus konzultációra, aki előírja a kezelést és ajánlásokat fogalmaz meg, amelyeket szigorúan be kell tartani. Fertőző megbetegedések, amelyek a gyermek uterében vagy anyai terhesség alatt előfordulnak, szintén gyakori regurgitációt okozhatnak. Az örökletes anyagcsere-változások, mint például a galaktosémia, a fenilketonurie, az adrenogenital-szindróma kóros regurgitációhoz vezethetnek. A vesék patológiája, leggyakrabban a fiúkra jellemző, kb. 2-3 héttel a szülés után nyilvánul meg. A regurgitáció animotikus jellegével a gyermek kellemetlen érzést tapasztal, kedélytelen, gyakran nem túl aktív, lassan érik a súlyt, és néha még a fogyás is.
Ez valójában az összes fő oka annak, hogy a baba a szülés után bomlik. Ha észreveszi, hogy a regurgitáció megismétlődik az etetéstől a táplálékig, akkor kifejezett karakterük van, akkor óvatosnak kell lenni, mert ez vérszegénységhez, hypertrophia, aspirációs tüdőgyulladás, reflux oesophagitis kialakulásához vezethet (a gyomornedv bevétele a nyelőcső falán nagyon gyakori komorbiditás a gyermekeknél, ahol a regurgitációk száma nőtt). Gyermekeknél a regurgitáció tartós szindrómája, a fizikai fejlődés késése, fokozott érzékenység a vírusos és légúti fertőzésekhez, a gyomor-bél traktus gyakori betegségei.
Gyakran nincs oka a szorongásnak az anyukákban, de ha észreveszi, hogy a baba kellemetlen, súlyt veszít, a felét felszívja az egészet elfogyasztott teljes részéig, a regurgitáció gyakran előfordul (a táplálék felére), akkor ne menjen lassan az orvoshoz.
A baba éppen most kezdődik az életben ebben a nehéz világban, és a szüleidnek segíteni kell abban, hogy legyőzzön minden nehézséget, figyeljen a morzsaira.