A masszázs indikációi lehetnek olyan különböző zúzódások, amelyek vérzést váltanak ki, izomzat, inak és szalagok nyújtása, törésekben, függetlenül a gyógyulás színétől, különösen akkor, ha a törés lassú fúziója is előfordul, még akkor is, ha a törés különböző funkcionális zavarokat okozott (ízületi merevség, izomgörcsök , a szövetek hegesedése), fertőzés által okozott ízületi megbetegedések, krónikus stádium, granuláló sebek és trofikus fekélyek, amikor az amputációs végtagot a protézisre vaniyu. A masszázs után a fájdalom és a duzzanat sokkal gyorsabban halad, a szövetek vérzése csökken, valamint az izületi folyadékgyülem, az izmok erősödnek, az ízületek és az izmok működése jobban fejlődik, a csont kallusz gyorsabban növekszik, a kötőszöveti fúzió előfordulása, ami az izmok összehúzódásához vezethet a kötés merevsége.
Masszázs zúzódásokkal és nyálkahártyákkal és izomzavarokkal
Az egyik leggyakoribb károsodás a végtagok zúzódása és az összes sérülés mintegy 45% -a. Ha a trauma bekövetkezett a közelmúltban, miközben csak a poggyász-szalag készülék kiterjesztése történt, és az integritást nem sértették meg, a sérülést követő első néhány napon masszázst kell végrehajtani. Ha a masszázs korán megy végbe, segíthet a fájdalom csökkentésében, a vérzés felszívódásának gyorsulásában, az ízületi folyadékgyülemben és a nyálkahártyákban, ami a motor működésének sokkal gyorsabb helyreállítását eredményezi. A masszázs előtt fontos, hogy a páciens a lehető legtöbbet pihentesse az izmokat, amelyekhez fiziológiai helyzetben meg kell határozni a sérült végtagot.
A korai napokban az úgynevezett szívómasszázs kerül végrehajtásra, amely a sérülés feletti helyen történik, ne felejtsük el, hogy a sérült karmantyút meg kell erősíteni. Tegyük fel, hogy amikor egy boka- és szalagszerkezet masszázsát végezzük, akkor szükség van arra, hogy egy kéz rögzítse a lábat, a másik pedig a comb és az alsó lábizom izmot. Ha van hátsó hosszú, akkor a masszázs során el kell távolítani. A masszázs során elsőként használják a simogatást (lehetnek szakaszosak vagy szakaszosak), majd az eldörzsölés (például a spirál), és a tapadási simogatás folyamatosan hat.
A masszázs elvégzéséhez kövesse a vénás kiáramlás irányát, naponta legfeljebb két alkalommal, 5-10 percig, és a sérülés területén ne legyen fájdalom.
Később, 4-5 nap elteltével, ha nincs észrevehető reaktív jelenség (nincs szöveti duzzanat, stabil hőmérséklet, hipersztézia zóna hiánya a sérülés területén), akkor már a sérülés helyén már a masszázshoz lehet menni. Ebben a szakaszban lehetséges a dagasztás használata, és a hatásnak minden irányban könnyűnek kell lennie, folyamatosan erősítő simítással. Szükség van továbbá az izmok és az izomcsoportok külön-külön történő izmítására. Ha a szövetek funkcionális állapota lehetővé teszi, akkor más masszázs technikákat is lehet alkalmazni, miközben nem szabad megfeledkezni arról, hogy olyan módszereket kell alkalmazni, mint a dörzsölés során fellépő szakaszos rezgés, valamint a sérülés utáni elsősegély-eltávolítás. Fokozatosan növelni kell a masszázs intenzitását. Ha az ízület közelében, vagy az ízületek ínszalagszerkezetének nyújtásakor szükséges a masszírozás, akkor figyelmet kell fordítani az ínre és a nyálkahártyákra, valamint az ízület csavarodására.
A korai napokban elegendő egy vagy több, napi 5-10 percig tartó foglalkozás, fokozatosan növelve az időt 15-20 percig.
A masszázzatot különböző fizikai erőfeszítésekkel kell kombinálni, közben vagy után. Meg kell kezdeni az aktív mozgásokat a sérülések oldaláról, és nem szabad fájdalomnövelni. Ha károsodás, fájdalom vagy a szövetek duzzanata esetén keletkezik, a sérült kötést az első néhány napban rögzíteni kell, és az aktív csuklós kötéseket a sérült területhez legközelebb eső csatlakozásokban kell elvégezni. Továbbá a masszázs hatékonyságát termikus eljárásokkal, például melegvizes vagy légfürdõkkel fokozzák. Először hőkezelést kell alkalmazni, majd indítsa el a masszázst.
Az egyik leggyakoribb betegség, amely hosszú ideig tartó munkavégzési képesség elvesztéséhez vezet, az ízületi betegség. A masszázs vezető szerepet játszik a különböző ízületi betegségek komplex terápiájában. Ez lehetővé teszi a fájdalom csökkentését, növeli a folyadékgyülem felszívódásának sebességét az ízületben, valamint a periartikuláris nyálkahártyákban, serkenti a vérkeringést és a nyirok áramlását az ízületekben és a periartikuláris szövetekben. A masszázs alkalmazásakor csökken a reflex izomhipertóma, mely gyakran különböző ízületi betegségek esetén fordul elő, megakadályozza az izomsorvadás kialakulását, javítja a szinoviális folyadék szekrécióját, ami növeli az ízület mozgékonyságát merevséggel, felgyorsítja az interstitiális anyagcserét, és összességében, a sérült ízületek elveszett funkciója.
Az ízületi betegek masszázsához világos elképzelésre van szükségük azok normál konfigurációjához, határaihoz, a közös zacskóhoz való hozzáféréshez és a paracentézis nyálkahártyák helyéhez, továbbá tisztában kell lennie a meglévő folyadékgyülem jeleinek felismerésében és az ízületek csavarodásában. Az elvégzett feltételekkel a masszázs-terapeuta kompetensen masszírozhat, figyelemmel az orvos által jelzett technikára. Mielőtt masszírozást kezdene, a masszázsterápiának meg kell kérdeznie a pácienst az egészségi állapotról, a fájdalom vagy más panaszok jelenlétéről és helyéről. Az összes kapott információ segít meghatározni, milyen módszereket kell használni a masszázsra. Továbbá a kapott adatok lehetővé teszik az elvégzett eljárások hatékonyságával kapcsolatos általános következtetés levonását.
Az ízületek reumás vagy fertőző betegségei esetén a masszázs csak a betegség szubakut vagy krónikus állapotában történhet. Ha azonban az érintett ízületben reaktív jelenségek vannak, pl. Duzzanat, magas helyi hőmérséklet, súlyos fájdalom az érintett ízület érzése esetén, akkor ebben az esetben a masszázst a helyszínen kívül kell használni. A szubakut szakaszban gyakran izom-hipertónia alakul ki, amely reflexivitással jön létre az ízületi károsodás miatt, így a masszőrnek elsősorban az izomtónus csökkenését kell elérnie. Így a térdízület bevonásával a következő izomcsoportokban megfigyelhető a tónus növekedése: a comb, a quadriceps, a semitendinosus, a félmembrán és a bicepszis izomzata, valamint a gastrocnemius izom széles fala. A feszültség megfigyelhető a patellar saját ligamentumában és a testre szabott és a féltengén kívüli izmok ízületi tetőzetében, és meg kell jegyezni, hogy bizonyos izmok és ín kötéseknél erősebb feszültség áll fenn, mint másoknál. A gondosan végrehajtott tapintással az izomnövekedés megfigyelhető az alsó mellkasi és a lumbosacra gerinc izmaiban is. Az izomhipertonia kiküszöbölése érdekében a legjobb, ha enyhe mechanikus vibrációt használunk. A szubkután kötőszövet megnövekedett feszültségével a reflex-szegmentális technikával célszerű a masszírozni.
A hátsó részen lévő szövetek feszülésének gyengülésével lehetőség nyílik a sérült ízületekhez kapcsolódó izmok masszírozására. Továbbá, ha az izomhiperticitás a fertőző nem specifikus polyarthritis során jelentkezik, szelektív izomhipotrófia lehetséges, ami különösen kifejezetten krónikus állapotokban fordul elő. A csípőízület betegségeiben a hypotrophia általában a gluteus izmokban kezdődik, a térdízület - a négysebességű izmok, a bokaízület - a lábszár és a lábfej extenzorai; a vállízület-deltoid, supraspinatus, szubakut és kicsi kerek izmok, könyökcsukló-tricepszis izmok, csuklócsukló - az alkar, az ujjcsuklók - az interzézeusz egerek betegségei. Az izmok hipotrófiájában a legjobb, ha olyan technikákat alkalmaznak, mint a váltakozó dörzsölés, a simítás és a gyengéd dagasztás. E folyamat során az izmok, mint a myogelosis, melyeket az izomzat tapadásának helyén lokalizálnak a fasciális nyújtással vagy az ínbe történő átmenet során, az izületeket szomszédos izmokban fordulhatnak elő.
A masszázs első napjaiban mindig óvatosan körbejárja az érintett ízület területét. Kezdeti masszázs periartikuláris, majd lágy szövetek, amely a kötést, annak érdekében, hogy javuljon a nyirokforgalom az ízületben. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a fertőző ízületek gyakran sérülnek a bőr rugalmasságában és mobilitásában, amit a megvastagodás és a fájdalmas érzések megjelenése jelezhet a bőr összehajtásakor. Ilyen helyzetben használnia kell az árnyékolás során alkalmazott triturálási módszert, míg a mozgások lassúak, a masszázst rétegenként kell elvégezni: először a bőrt, majd a szubkután kötőszövetet, majd a fóliát. A réteg kiválasztott mélysége nem lehet állandó, és az ezt követő réteg kevésbé hatásos.
A lágy szövetek masszírozása után, amelyek az ízületen kívül helyezkednek el, folytassa a zsák-ligamentum készülék masszírozását. Óvatosan figyelmet kell fordítani az olyan helyekre, amelyek a legnagyobb mértékben hozzáférnek az érintett ízülethez. Ha ez egy boka, akkor ez a hely lesz az Achilles-ín mindkét oldalán található övtáska hátsó felülete. A térdcsuklónál - a hajtás oldalától a középső oldalon az ízületi térdzsák elülső felületéről való hozzáférés a legkisebb szegmensben lehet a quadriceps izom tető különböző oldalain. Mindez világosan megmutatja, hogy a masszőr milyen jól ismeri a különböző ízületekhez való hozzáférést. A masszázs során figyelembe kell venni a nyálkahártyáknak az ízület közelében elhelyezkedő helyét is, külön kell őket masszírozni. A legalkalmasabb módszerek körkörös dörzsölés és hosszirányú löketek.
A fizikai gyakorlatokat aktív mozgások formájában kell elvégezni, a páciensnek az aktív sérüléseket a legközelebb eső károsodás helyétől kell kezdenie, majd a reaktív jelenségek elengedése után a fájdalmas ízülethez.